12. ALAPVETŐ ENGEDELMESSÉGI FELADATOK II. Szerző: Vajda József
|
![](http://www.pointernet.pds.hu/Kutya/tudas/kepek/cimlap4.jpg) |
A fektetés. A fektetés az ültetéshez hasonlóan tartogathat sikerélményt a lelkes gazdának és természetesen kutyájának. A legcélravezetőbb, ha kutyánkat előbb az "ül" vezényszó betartására oktatjuk ki, majd ebből a helyzetből próbáljuk kutyánkat a fekvő helyzetre bírni. |
Kutyánkat a fekvésre a következők szerint taníthatjuk meg: |
![](http://www.pointernet.pds.hu/Kutya/tudas/kepek/005-b.jpg) |
|
Bal kezünkkel a kutyát marjánál lefelé nyomjuk miközben jobb kezünkkel a rövidre fogott pórázzal nem túl durván a föld felé rántjuk. (Nyugodtabb természetű kutyánál a póráz föld felé húzása is elégséges. Ilyenkor szabad kezünkkel a földre mutatva nyomatékosíthatjuk kutyánkban mit is szeretnénk.) Eközben természetesen a "fekszik" vezényszót ismételgessük. |
|
Természetesen a dicséret helyes végrehajtás esetén fontos momentum. Ha a kutya felugrik, a feladatot nem érti, előbb ültessük ismét le, dicsérjük, nyugtassuk meg, és csak ezután kíséreljük meg ismét a gyakorlatot. Ez azonban az ideális verzió. Ha kutyánkat egyszerűen képtelenek vagyunk lefektetni,(úgy befeszíti a mellső lábait) nem kell megijedni. Ha máshogy nem megy, próbáljuk meg oldalra eldönteni ebünket, persze vigyázva, hogy ne okozzunk neki fájdalmat. Ha kutyánk -így vagy úgy- de fekszik, próbáljuk meg a pórázt tartó kezünket a talajhoz közel tartva megakadályozni, hogy felüljön. Bal kezünkkel eközben simogassuk, nyugtatgassuk őt miközben természetesen a "fekszik" vezényszót ismételgetjük. A feladat senkit ne riasszon vissza nem olyan rémes, mint amilyennek hangzik. |
|
![](http://www.pointernet.pds.hu/Kutya/tudas/kepek/labradorkolyok.jpg) |
| |